Szaloncukor Története
Sokan az egyik legédesebb hungaricumként ismerik a szaloncukrot, amely eredetileg fára akasztott édességként terjedt el a 19. század első felében. De honnan indult az egész? Meglepően nem teljesen magyar az eredete, ugyanis a szaloncukor őse a franciák által a 14.század óta sokat gyártott fondant-cukor. A fondant-cukor nem más, mint egy cukoroldalt főzésből készült kikristályosodott cukormassza. Ez a massza szolgált tehát a szaloncukor őseként. Franciaországban nagyon szeretett édesség volt a fondant, terjeszkedése a 17. században indult meg, amikor egy francia cukrász Németországban letelepült, egészen pontosan Berlinbe, és így a helyiek megismerhették a csemegét. Nem sokkal később német cukrászok ismertették meg a magyarokkal az eredetileg Franciaországban honos cukormasszát, és a 19. században már ismerték és magyarok. A Század vége felé Hegyesi József magyar szakács és cukrász A legújabb házi cukrászat című könyvében már 17 féle ízről értekezett és osztott meg receptet.
Készítették az édességet magyar fogyasztók számára. Ma már bármerre járunk a világban és szaloncukorral találkozunk, nagy valószínűséggel Magyarországról került oda, vagy helyi magyarok által található meg, így sokan hungaricumnak tekintik, ugyanis innen híresült el világszerte. A németek salonzuckerl-nek keresztélték a vagyonosabb úri vagy polgári famíliák szalonjában vendégek kínálására tálkákban kihelyezett csemegét, a szaloncukor elnevezés így ragadt rá a vendégváró falatkára. Nagyon hosszú út vezetett a múltbeli szaloncukortól a manapság ismert puha omlós ezer ízű karácsonyi bonbonig. Arra nincsen pontos adat, hogy a fondant-cukor kis vendégváróból aztán mikor lett szaloncukor. A 20. század első felében a kőszaloncukor gúnynév tapadt az édességhez, ahogy a neve is jelzi, állaga miatt. A cukorka még a kezdetek kezdetén kizárólag kézzel készült, majd később a 19. században a Stühmer csokoládégyár gépeinek köszönhetően korszerűsödött a gyártási folyamat. A karácsonyi szaloncukrokat a cukrászatokban a fogyasztók helyben megvásárolhatták, vagy előre meg is rendelhették. A cukrászdák között egyfajta verseny is kialakult, melynek az volt a célja, hogy minél különlegesebb, egyedibb ízesítésű és díszítésű bonbonokat állítsanak elő.
Szaloncukor Csomagolása
A szaloncukor egyik különlegessége, hogy díszes rojtos papírcsomagolást kapott, hogy szép külsőjével díszként is szolgáljon a szalonokban. Kezdetben a cukorkához hasonlóan ez is kézzel készült, majd a gépi technológia fejlődésével egyszerűsödött a gyártása. Ez a gépesítési folyamat tartott a legtovább, egészen a ricselő gép megjelenéséig. Ezt a gépet a cukrászatok inasai működtették, így nagyobb mennyiségű csemege gyártására volt lehetőség. A szivárvány minden színéből készült szaloncukor-csomagoló sztaniolpapír, és aki akarta, a csomagolást is személyre szabottan rendelhette meg a csemege mellé. A Vendéglátó-ipari Múzeumban, Budapesten, a mai napig lehetősége van a látogatóknak megtekinteni nagyjából harminc más és más színű szaloncukorka sztaniol csomagolópapírt, valamint emellett egy ricselő rojtozó gépet is meg lehet vizsgálni közelebbről. A csomagolópapírt is nagy becsben tartották, az édesség elfogyasztása után gondosan vigyázva elrakták a papírkákat, hogy a következő év karácsonyakor saját maguk által elkészített szaloncukorkákat csomagolják a papírkákba.
Szaloncukor Felhasználása
A vendégek kínálása és saját fogyasztás mellett egy nagyon különleges hagyomány is kialakult a szaloncukor kapcsán, ami viszont már egy magyar szokásként terjedt el és van jelen a mai napig a karácsonyi időszakban. Bár a karácsonyfa állítását a németektől vettük át, ahol körülbelül a 16.században alakult meg ez a hagyomány, a fa szaloncukorral való díszítése már magyar „találmány” volt. Az első karácsonyfát Podmaniczky Frigyes báróúr elmondása alapján osztrák nagynénje állította először Magyarországon 1820-as években, és gyümölcsökkel (almával, naranccsal), aszalt gyümölcsökkel, papír díszekkel bábokkal és süteményekkel ékesítették az örökzöldet.
Az első karácsonyfát Luther Márton állította fel gyermekek számára a 16. században, majd hamar elterjedt ez a karácsonyi szokás. A cukorkákkal való díszítés itt már felütötte a fejét. Ahogy a 19.század elején megismerték a magyarok a szaloncukor készítést, nagyjából ezzel egy időben terjedt el az is, hogy a karácsonyfát a fent sorolt elemek mellett szaloncukorral is díszítsék. Kezdetben ez csak a vagyonosabb arisztokrata rétegnek volt megengedhető szokása, majd idővel az alacsonyabb bevételű polgári családok körében is elterjedt a faállítás és díszítés szokása. Nem csoda tehát, hogy fontossá vált a minél különlegesebb díszcsomagolás. Közel 1000 féle sztaniolpapírból választhattak a cukrászdák a papírgyárak jóvoltából. Az amúgy is különleges papírdíszítést tovább cifrázták kisangyal matricákkal, így azonnal fel is kerülhetett a karácsonyfa ágaira.
A díszes szaloncukrot nem mindenki engedtette meg magának, így a kevésbé tehetősek otthon, házilag készítették el maguknak az édességet és a karácsonyfadíszként szolgáló darabokat is.
Szaloncukor Ízek
Hegyesi József kezdetben 17 ízt írt le, ám mára a rengeteg nagyon különleges és érdekes ízzel találkozhatunk a cukrászdákban, boltokban. Egy kutatás szerint a fogyasztók kétharmadának a hagyományos gyümölcsös zselés a kedvence. Nagyon kedvelt még a karamellás és a kókuszos ízesítés is, illetve a tej- és étcsokikrémes és mogyorókrémes változat is. Ezen kívül a. Különlegesebb ízre vágyók beszerezhetnek marcipános, rumos-mazsolás, trüffelkrémes-konyakmeggyes, fahéjas, különféle gyümölcsös: banános, meggyes, trópusi gyümölcsös, szilvás, málnás, almás, ananászos, gesztenyés, sárgabarackos stb., likőrös, jégeres, pálinkás, rumos-diós, tiramisu, pisztáciás, mandulakrémes, joghurtos és még sorolhatnánk. Ma már számos gyártó készíti évről évre a finomabbnál finomabb ízesítéseket. A csokoládés bevonat készülhet tejcsokoládéból, étcsokoládéból, de akár fehércsokoládéból is, és a házi készítésű vagy kézműves darabok gyakran apró gyöngyökkel, kis díszekkel van csinosítva.
Szaloncukor Gyártók
Legkorábban a Stühmer csokoládégyár kezdték meg a gépiesített szaloncukor gyártást. A gőzüzemű csokoládégyárat Stühmer Frigyes alapította Budapesten 1868-ban, és az első szaloncukrokat a Gerbeaud cukrászdának gyártották. Jelenleg nagyon sok féle különleges ízt beszerezhetünk a gyártótól. A Milka tejcsokoládés szaloncukrokból is nagyon sok féle létezik, de emellett még találkozhatunk Tibi, Szamos, Lissé, Bonbonetti, Szerencsi szaloncukrokkal, valamint egyre több olyan gyártmány van a piacon, ami az ételérzékenyeket szolgálja ki. A Diabette szaloncukrokat cukorbetegek bátran fogyaszthatják, ugyanis cukor helyett különféle édesítőszerekkel készülnek, ahogy ehhez hasonlóan az Unic Paleo szaloncukrok is. A legnagyobb magyar különlegesség azonban nem más, mint az Erős- és Haragos Pistás csípős szaloncukor, amely finom kakaós íze mellett erősségével próbára teszi a legbátrabbakat.
További érdekességek: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaloncukor